Versek a Hidzsábról a Szent Koránban

Figyelmen kívül hagyva a történetét és eredetét, a fátyol intézményesítésre került a shari’a, az Iszlám vallási törvényei által. A hidzsáb a Korán két versével volt összefüggésben, amelyeket minden muszlim nünek ismernie kellett. A versek a következüek: 24:30, 31, és 33:59.

1- Sura Noor (A Fény) 24: 30-31

A Korán lefekteti a mértékletesség törvényi elveit a 24-es szúrában (Noor - Fény) a 30-31 versekben. Ebben a mértékletességben mind a muszlim nük, mind a muszlim férfiak örömüket lelték:

"Mondd a hívü férfiaknak, hogy süssék le a tekintetüket és ügyeljenek a szemérmükre! Ez illendübb nekik! Allahnak tudomása van arról, amit cselekszetek." 24:30

És mondd a hívü nüknek, hogy süssék le a tekintetüket és ügyeljenek a szemérmükre és ne mutassák a díszeiket, csupán azt, ami látható és kendüzzék el ruhakivágásukat (Uel-Jedribne Bi-Khimarihinne) és ne mutassák a díszeiket és szépségüket kivéve férjüknek, …" Szent Korán 24:30-31

A fenti versnek megfelelüen, a muszlim nüknek megfelelüen takarniuk kell magukat. A vers csupán azt pontosítja, hogy a nük keblének takarva kell lennie. Maga a Korán ugyanakkor nem beszél ilyen részletességgel hasonló fedésrül. Azt is fontos megemlíteni, hogy a Korán nem beszél semmiféle büntetésrül a fátyolozatlan nük esetében!

A közismert tanító, Muhammad Asad, a Korán 24:31-s versét kommentálva a következüket mondja: 1

"A khimar fünév (amelynek többes száma khumur) az arab nük által díszítésként használt fejkendüt jelenti (nem úgy, mint a fejfedésre használt hidzsáb) az Iszlám fénykorát megelüzüen és azt követüen egyaránt. A legtöbb klasszikus kommentátornak megfelelüen, ezt csaknem egy díszként hordták, amelyet aztán lazán leengedtek a viselü hátára. Azóta, az akkori divatnak megfelelüen, a nüi tunika felsü, elülsü részét kivágással díszítették, így a viselü hölgy mellkasa fedetlenül maradt. Ennélfogva, a mellkas takarása a khimar által (a Próféta kortársai által oly sokat használt kifejezés) nem szükségszerűen utal a khimar használati módjára. Ritkán, de ezt is fontos tisztázni, hogy a nüi mellkas nem tartozik bele az "amit illü láttatni" a nüi testbül koncepcióba és ezáltal nem illik megmutatni. A fej fedése mindenesetre nem követelmény. A hidzsáb, az üszintébe vetett bizalom, kérdésére vonatkozóan, csak az üszinte Hívü lehet az igaz bíra, ahogyan azt Noble Próféta mondta: "Kérdezz a bizalmad megítélésért és hagyj fel mindazzal, ami gátolja azt."

2- Sura 33 (al-Ahzab):58 -59

Egy másik a nük öltözetérül szóló verse az 59-es, az al-Ahzab szúra vers:

"És akik zaklatják a hívü férfiakat és nüket anélkül, hogy azok rászolgáltak volna, azok gyalázatot és nyilvánvaló vétket vettek magukra. Próféta! Mondd a feleségeidnek, a leányaidnak és a hívük feleségeinek, hogy borítsák az orcájukra köntösük egy részét (Judnine alajhinne min dzselebíbihinne)! Így érhetü el leginkább az, hogy elismertessenek és ne zaklattassanak. Allah Megbocsátó és Könyörületes." (Szent Korán 33:58-59)

A Korán írásának megfelelüen, azokban az idükben, mind a muszlim nük és férfiak részesei voltak a zaklatásnak és bosszantásoknak. Az azonban, hogy miért kell a muszlim nüknek egy külsü ruhadarabot viselniük, amikor elhagyják a házukat, nem keltett bosszúságot. Ennek oka nem az volt, hogy takarják vagy bezárják a nüket a házaikba, hanem biztonságossá akarták tenni számukra, ha azon kívül tartózkodtak anélkül, hogy zaklatásnak lettek volna kitéve. Azokban a társadalmakban, ahol nem áll fenn annak a veszélye, hogy egy "hívü" muszlimot összekevernek a többiekkel, vagy ahol a "külsü ruházat" nem működik úgy, hogy azzal egyértelműen azonosíthatóak lennének a "hívü" muszlim nük, ott a "külsü ruházat puszta viselése" nem fogja beteljesíteni a Korán szabályainak valós célját. 2

Valóban, ahelyett, hogy megragadnák az Iszlám üzenetét, a társadalmak továbbvitték kulturális és törzsi szokásaikat, úgy olvasztották be a hidzsáb jelentését, mint öltözködési szabályt a nük számára, ahelyett, hogy annak mélyebb és legfübb jelentésére fókuszálnának.

Nazira Zin al-Din kijelenti, hogy a lélek moralitása és a lelkiismeret tisztasága messzemenüleg jobbak, mint a fátyol moralitása. A áltatásból ne reméljünk jóságot; mindennemű jóság a lélek esszenciája. Könyvének e részét, al-Sufur Wa'l-hijab, azzal foglalja össze, hogy a hidzsáb viselése nem iszlám kötelesség. Ha a muszlim törvényhozók mégis így döntenének, akkor nézetük rossz lenne. 3

A fátyol viselete napjainkban néhány országban komoly politikai kérdéssé vált, hasonlóképpen a szabadság és a szuverenitás iránti vágy dramatizálásához, a külföldi hatalmak beavatkozásához.

Bármi is legyen a nük arcának és/vagy fejének irodalmi szempontból vett lefátyolozására vonatkozó nézete az egyénnek, a Szent Koránban egyetlen instrukció sem szerepel erre vonatkozóan.


_____________________________
Referenciák:
1- Translated and explained by Muhammad Asad, The Message of the Qur'an ( Dar al-Andalus, Gibraltar. 1984) p.538
2- Ibrahim B. Syed, article on Women in Islam: Hijab, (Islamic Research Foundation International, Inc, Louisville , KY. November 3, 1998)
3- Nazira Zin al-Din, al-Sufur Wa'l-hijab (Beirut: Quzma Publications: 1928), p 37.

Bitte aktualisieren Sie Ihren Flash Player!