Hidzsáb, a nüi ruhadarab

A Hidzsáb története

A Hidzsáb másik és legszélesebb körben használt jelentése napjainkban a nük által viselt fátyol.

Bibliai érveken túl, a tudósok azzal érvelnek, hogy a fej fedését nem kellene kötelezüvé tenni az Iszlámban, mert a fátyol elürejelzi a Korán kinyilatkoztatását. A fej fedése Arábiában került bevezetésre sokkal az Iszlám megjelenése elütt. Elsüsorban az országok közötti kapcsolatteremtés során, amikor is a hidzsáb a társadalmi hovatartozást jelképezte.

Lelila Ahmed a Nük és férfiak az Iszlámban: A Modern csaták történelmi gyökerei című művében írja, hogy a fátylat eredendüen a Sassanid birodalomban használták, elsüsorban a nemek megkülönböztetésére, majd a Középkorban, az Iszlám fénykorában, a Földközi-tenger vidékén terjedt el széles körben. Mohamed próféta idejében és füként életének utolsó szakaszában, csupán a feleségétül várta el a fátyol használatát a Muszlim nük közül. Halála után és a Muszlim hódítások által csatolt területeken, a fátyol az öltözék kedvelt elemévé vált a Muszlim felsübb osztályba tartózó nük körében. 1

Így folytatja:

"Kétségtelen, hogy a fátylat Arábia területén nem Mohamed vezette be, már létezett ott. A fátyol a társadalmi hovatartozáshoz kötüdött, mint ahogyan az a görögök, a rómaiak, a zsidók és az asszírok esetében is, ahol szintén volt gyakorlata a fátyol viselésének. A Koránban ugyanakkor világosan sehol nincs elüírva; az egyetlen vers, amely foglalkozik a nüi ruházattal, a már említettek mellett, instruálja a nüket hogy vigyázzanak szemérmükre és kendüzzék el díszeiket (Szúra 24:31-32). Mohamed élete során a fátyolviselés csak a feleségei körében volt megfigyelhetü. Ráadásul, az a mondat, hogy "[ü] fátylat viselt" használva volt az elbeszéléseiben kifejezvén azt, hogy a nü Mohamed feleségévé lett. Arról nem tudunk, hogyan vált a szokás elterjedté a közösség további részeiben. A muszlim uralkodó területein, ahol a fátyolviselet a felsübb osztályok nü tagjai között elterjedt volt, a jólét hatásaként, az arabok státuszának eredményeképpen, valamint a Mohamed feleségeinek példája, nagy valószínűséggel mind hozzájárultak e szokás általános elfogadásához." 2

A "csador" kifejezés, amely a fátyol leginkább használt formája a mai Iránban, sátrat jelent. Gyökerei a történelem elütti Iszlám korokra vezethetüek vissza, arra a gyakorlatra amikor gazdag nüket szállítottak fedett székekben. 3

John Esposito, a Georgetown Egyetem Iszlám Tanulmányok Professzora, írja, hogy a fátyolviselés szokása és a nük megkülönböztetése a korai Iszlámban a Perzsa és a Bizánci hódító társadalmakból került átvételre, és csak késübb tekintettek rá úgy, mint magából a Koránból származó szabályra és értékre. A Korán nem írja elü a fátyolviselést vagy a megkülönböztetést; épp ellenkezüleg, egyformán hangsúlyozza a férfiak és a nük részvételét és vallási felelüsségét a társadalomban. 4

Sheikh Muhammad al-Ghazali Sunna Between Fiqh and Hadith című könyvében belátja, hogy minden olyan hagyomány, amelynek feladata a nük tudatlanságban tartása és távoltartása a közszerepléstül, mind a jahiliya (a hitetlenség korának) maradványai és azok követése ellentmond az Iszlám szellemiségének. Al-Ghazali azt mondja, hogy a Próféta idején a nük egyenrangúak voltak a férfiakkal a családban, a mecsetekben és a csatatéren is. Napjainkban az igaz Iszlám lerombolása folyik az iszlám nevében. 5

Az Iszlám ruh al-madaniyya (Iszlám: a civilizáció szelleme) című műben Shaykh Mustafa Ghalayini emlékezteti az olvasót arra, hogy a fátyolviselés az Iszlám elütti idükbül származik és, hogy a muszlimok vettek át szokásokat más népektül, amelyekkel keveredtek. 6

Nazira Zin al-Din rámutat arra, hogy a fátyolviselet a gazdag családok szokása volt, mint státusz szimbólum. Hivatkozik Shaykh Abdul Qadir al-Maghribi szavaira, aki a hidzsáb viseletében egy arisztokrata szokást vélt felfedezni, amellyel a gazdag nüket és tekintélyes családok nü tagjait különböztették meg más nüktül. Nazira úgy foglalja össze, hogy a hidzsáb, ahogyan ma ismert, tiltott az iszlám shari'a (vallási törvények) szerint. 7

Egy másik muszlim tudós, Abd al-Halim Abu Shiqa, tudományos művet írt az iszlám nükrül, amelynek címe Tahrir al-mara'a fi 'asr al-risalah (A nüi emancipáció a Próféta korában). Egyetért Zin al-Dinnel és al-Ghazalival a Mohamed Próféta korabeli nüi státusz és a nük napjainkbeli státusza közötti megkülönböztetés tekintetében.. 8

Immár több mint egy évszázada a fátyol viselete, illetve nem viselete központi kérdés, megosztva ezzel az Iszlám világot.

Fátyolban és a Férfi Elit: A Nüi jogok az iszlámban feminista interpretációja című művében, a marokkói szociológus, Fatima Mernissi, támadja a nükre irányuló elavult, konzervatív megkülönböztetést, mint az autoritarizmus puszta intézményesítését, amely a szent szövegek manipulációja útján valósul meg, mint "a hatalom gyakorlásának strukturális jellegzetessége a muszlim társadalmakban." 9


_____________________________
Referenciák:

1- Ahmed, Leyla, Women and Gender in Islam: Historical Roots of a Modern Debate , (New Haven: Yale University Press, 1992), p.5
2- Ibid., p. 56
3- Aslan, Reza, No god but God, (Random House Inc. New York , NY , 2005) p.65
4- John Esposito, Islam: The Straight Path,(Oxford University Press, 3rd Edition, 2005) p.98
5- Shaykh Muhammad al-Ghazali.: Sunna Between Fiqh and Hadith (Cairo: Dar al-Shuruq, 1989, 7th edition, 1990)
6- Shaykh Mustafa al-Ghalayini, Islam ruh al-madaniyya(Islam: The Spirit of Civilization) ( Beirut : al-Maktabah al-Asriyya ) 1960) P.253
7- Nazira Zin al-Din, al-Sufur Wa'l-hijab (Beirut: Quzma Publications, 1928) pp.255-56
8- Abd al-Halim Abu Shiqa, Tahrir al-mara' fi 'asr al-risalah (Kuwait: Dar al-Qalam, 1990)
9- Fatima Mernissi, The Veil and the Male Elite : A Feminist Interpretation of Women's Rights in Islam. translated by Mary Jo Lakeland (Addison-Wesley, 1991)

Bitte aktualisieren Sie Ihren Flash Player!