Az Iszlám alapelvei
Elsüdleges és Másodlagos alapelvek
Az Iszlám üzenete a vallás öt elsüdleges elvén keresztül kerül bemutatásra (Usool-ud Din /Osool-e Din)
- Isten Egyedülállósága (Tawheed)
- Mohamed Prófétasága (Nabovvat/ Nubuwwah)
- Feltámadás (Ma’ad)
- Egyensúly és Igazság (Adl)
- Spirituális Vezetü (Imámat /Imámah)
A vallás öt elsüdleges alapelve a fegyelmen és az erüfeszítésekben rejlik. Az Iszlám szent elveinek megismerését követüen, azokat a vallás másodlagos elvei követik (Furoo-ed Din/ Foroo-e Din), amelyekben a következü gyakorlatok kerülnek megismerésre.
- Salat --- "Imádkozás" a napi ötszöri ima gyakorlása
- Sawm --- "Böjtölés" fa böjt megtartása Ramadán idején
- Khums --- "Ötöd" javaink egyötöd részének jó célokra való fordítása
- Zakat --- Tazkieh- Önmagunk tetteink és vagyoni helyzetünk (a szegényeknek való adakozással) „Megtisztulása"
- Hajj --- "Zarándoklat" a zarándoklat megvalósításával
- Jihad --- "Igyekezet " A tudásra való törekvés
- Amr-Bil-Ma'roof, Nahya-Anil-Munkar A Tudás megszerzése, az Ártatlanság megürzése
A Szufik az Iszlám tanításának hármas jelentésérül beszélnek. Hazrat Jalaleddin Ali Mir Abolfazl Angha a következüket mondta, utalva Najmeddin Kobra Sejk szavaira:
A Szufizmusban három szakaszt különítünk el: shari’at (hagyomány), tarighat (a szív békéje) és a haghighat (a szív állapota). A Shari’at olyan, mint egy hajó, a tarighat a tengerhez hasonlítható, míg a haghighat, olyan, mint a kincstár; ezért bárkinek, aki a kincseket óhajtja, ki kell kössön, halásznia kell és csak így érheti el a kincset. Az, aki nem engedelmeskedik ennek a parancsnak, nem érheti el a kincset, így az elsü vám, amelyet meg kell, hogy fizessen az igazság keresüje (Salek) az a shari’at. A Shari’at jelenti azt, hogy csatlakozunk Istenhez és az Ő Prófétáihoz és az Őket követükhöz, akik kijelölték az olyan vámokat, mint az engedelmességet, a böjtöt, a könyörületességet, a zarándoklatot és a bűnöktül való mentességet, ahogyan az elrendeltetett. A tarighat a megtisztulással függ össze, és közelebb hoz a te Uradhoz, mint egyfajta lemondás és a megelégedettség. Ugyanakkor a haghighat kifejezi a cél elérését és az Isteni Fényben való életet.1
Amir-al-Mo’menin Ali (pbuh) a következüket mondta: "Shari’at a Neki való szolgálat a bizonyosságban; Tarighat az Ő bizonyos jelenléte; és a haghighat a Róla való bizonyságtétel." A Salat (imádkozó) szó szó szerinti jelentése "hívás" és segít abban, hogy Istenhez közelebb kerülhessünk. Ja’far Sadegh (pbuh) Imám azt mondta, hogy a Salat (imádkozó) magába foglalja a következü jelentéseket: shari’at, a bizonyosság, tarighat, a közelség és haghighat az Egység.1
Azonban minden alapelvnek megvannak ezek az összetett elentéseik. Például a shari’at-ban való böjtölés az ételektül és italoktól való megtartóztatást jelenti, míg a tarighat-ban való böjt az elme illúzióktól való megszabadulását és a teljes Urunk iránt érzett szeretetet. A shari’at-ban való zarándoklat Allah Házának meglátogatását jelenti, míg a tarighat-ban való zarándoklat Allah Jelenlétének megerüsítését, majd a haghighat-ban való zarándoklat az Allahban való abszolút megsemmisülést.
Amikor az igazságot keresü (Salek) teljes mértékben elérte a fenti állapotot, el kellene érnie a szentség és a bizonyosság csúcsát, cselekedeteit és szavait át kell, hassa az Isteni Fény, és Áldottnak kellene lennie. Ahogyan azt a Mindenható megígérte.
Isten azok védelmezüje, akik hisznek Őbenne; A Sötétség mélységeibül felemeli Azokat a Fénybe. Szent Korán (2:257)
_____________________________
Referenciák:
1. Sadegh ANGHA, Hazrat Shah Maghsoud, Al-Rasa'el - Purification and Enlightenment of the Hearts, M.T.O. Shahmaghsoudi Publication®, Verdugo City, CA, USA, 1991.